A képen látható gyertyalángok földön és égben azaz a földi légkörben és az űrben készültek

a különbség a graavitáció jelenségében kersendő a gyertya lágja a kék részeken a legforróbb és ez emeli meg a keletkező kormot és vizet ami emelkedve kifényesedik, míg a súlytalanság állapotában ez egyenletesen, minden irányban terjedhet így nincs az a fénycsóva jelenség.

A lángoló rész energiájának 3/4-ed része fénnyé alakul, a maradék 1/4 hővé. A legforróbb részek kék színűek vagy szinte láthatatlanok az alsó részben ahol a legjobb az oxigénnel való ellátottság. A láng csúcsa felé közeledve a hőmérsékletek csökkennek. A legtöbb hő a gyertya csúcsánál távozik a gázok hőáramlása miatt. (ezért lehet itt melegíteni tárgyakat a leghatásosabban) Mivel a súlytalanság állapotában nincs fent és lent, ezért a lángnak sem lesz alsó és felső része. A konvekció gázmozgató szerepe megszűnik, hiszen az a kialakuló változó gázsűrűségen alapszik ami a gravitációs hatások következtében mozgatja a gázt. (nagyobb hőmérsékletű gáz "könnyebb" ezért felfelé mozog)
A súlytalanság állapotában tehát nem játszik szerepet a hőáramlás, ezért mint a képen is látható kékes színű gömb alakú láng jön létre.

Mi a Gyertyalángok földön és égben égésének tanulsága számomra?

Ha van nehézség ami segít leküzdése útján a saját "felhajtó erőnk" megtapasztalásában, akkor fog csak életünk lángja kifényesedni átvitt értelemben míg a célok és nehézségek nélküli élet Súlytalan állapotában nem lehetünk igazi fénylő személyiségek, még akkor is ha képesek vagyunk melegséget sugározni magunk köré egyenletesen, sose fogunk kisütni semmit ami fogyasztható, és fényünk nem fog igazi utat mutatni másoknak a távolban...

A te ismerőseid is lehetnek Gyertyalángok földön és égben